Kacsoh Dániel Facebook-bejegyzését változtatás nélkül közöljük:
A mai nappal otthagyom/otthagyjuk a kormányzati nyomással és államosítással fenyegetett Mandiner szerkesztőségi kötelékét.
Hálás vagyok az elmúlt évekért, a közös munkáért, a kollégák barátságáért.
Na de miért Mert Magyar Péter júniusban a parlamentben nyíltan arról beszélt, hogy a Mandiner állami tulajdonba kerül, s majd nekik (értsd: a Tisza-kormánynak) kell meghatározni a tartalmat, amit megjelentet.
A miniszterelnök tehát a kekva-törvény kapcsán egyértelműen fogalmazott: átveszik a szerkesztőséget!
Kész-passz!
Az átvétel elvileg már akár ma is lehetséges, ám szeptember elsejével mindenképp valósággá válik.
Márpedig ezzel ellehetetlenülhet a független, szabad és jobboldali médiamunka lehetősége a Mandinerben.
Miért így és most. A kormányfő nemrég ismét megjegyzést tett a Mandinerre, mondván, szerinte ott továbbra is propaganda folyik.
Szerintünk nem.
Aztán egyetlen kommenttel lényegében kirúgatott két frissen igazolt munkatársat az épp megújuló közmédiától. Ez kétséget sem hagy azzal kapcsolatban, mi várhat ránk is.
Ezért egy határozott és egyértelmű jelzést akarunk küldeni a nyilvánosság felé: tiltakozunk a kormányzati nyomásgyakorlással és a kézi vezérléssel szemben
Távozásunk tehát kiállás és üzenet egyszerre.
Hogyan tovább?
Egyelőre itt tartunk, a semmibe ugrottunk ki, de mindenképp szeretnénk folytatni. Valahol, valahogy. Ezért terveink szerint egy új, a Mandiner kritikusan konzervatív szellemiségét tovább vivő médium megszervezésén kezdünk el dolgozni. Amint vannak fejlemények, a közösségi médiás felületeinken azonnal beszámolunk róluk!
Várjuk majd a követőink támogatását és az esetleges befektetőket is, akiknek fontos a kiépülő hatalommal szembeni kritikus hozzáállás, a szabad sajtó és a jobboldali értékrend!
De erre még visszatérünk!
Mi lesz a Mandinerrel?
Egyikünk sem lehet eléggé hálás az elmúlt évek közös munkájáért, illetve elég büszke erre a csapatra. Színvonalas hetilap, komoly nézettségeket produkáló YouTube-csatorna, folyamatosan bővülő olvasói tábor az online felületeinken, aktív közösségi médiás jelenlét és teltházas rendezvények – felsorolni is nehéz azokat az eredményeket, amiket a Mandiner fel tudott mutatni az elmúlt években.
A Mandiner emellett élő, kreatív alkotói közösség is tudott maradni, s esetleges hibáival vagy hiányosságaival együtt is a magyar nyilvánosság fontos, talán megkerülhetetlen szereplője lett. Éppen ezért leszünk azon, hogy ezt a tudást és szellemiséget valamilyen formában tovább tudjuk vinni, s lehetőleg minél több kollégával ismét együtt tudjunk dolgozni ennek jegyében.
